1. széria 1. évad. 10. rész

Tehát, mint azt az előző részben is említettem, az utolsó másfél évszázadban egy gumiho sem bukkant fel. Bár a halandó emberek úgy tudják, hogy a szellemek ”nem öregszenek”, ebben tévednek. Ugyanis minden ember feletti lény korosodik, csak sokkal lassabb tempóban, mint az élők. Ugyanez igaz még a kiváltságosokra is, mint például a Choi családra. Az ”1000év elixír”-nek köszönhetően ők 20 évente öregednek ténylegesen egy újabb esztendővel…furcsa, mi? o_O

De térjünk vissza most hőseinkhez… A Japánban töltött 5 év alatt Heechul minden apró fortélyt megtanult a japán festészetről, zenéről és egyéb művészeti ágakról. Hazatérve művészeti iskolát nyitott, melybe nem csak a gazdag családok gyermekei járhattak tanulni, hanem az alacsonyabb sorból származóké is.

S hogy ez idő alatt mit csinált Kyuhyun??? Tovább mélyítette kapcsolatait mind a munkájában, mind a magánéletében. ♥_ ♥

Egyik nap- nem sokkal hazautazásuk előtt- ismételten elment Natsui úr házához. Alig lépett be a ház udvarára, az uraság máris hatalmas vigyorral az arcán várta őt.

    -Apa: Üdvözlöm, Choi úr! Mi szél hozta Önt ide?

    -Kyu: Jó napot! Önnel és a lányával szeretnék beszélni.

    -Apa: Valóban? És megtudhatnám, hogy mivel kapcsolatban?

    -Kyu: Először menjünk beljebb, ha lehet.

    -Apa: Természetesen. Jöjjön csak utánam.

Miután mindhárman leültek egy asztal köré, Kyuhyun hozzákezdett…

    -Kyu: Nos, az itt töltött 5 év alatt rájöttem arra, hogy remek lehetőségek rejtőznek a Japánnal való kereskedelemben. Továbbá az Ön társaságával kialakított kapcsolatot is szeretném megerősíteni.

    -Apa: Azt ugye tudja, hogy ennek csak egyetlen módja van…

    -Kyu: Igen, egy szerződés a két társaság között.

Kage meghallva ezt csak csendben felállt, és kiment a hátsó kertbe.

    -Kyu: Kage-san!!!

    -Apa: Én a helyedben most békén hagyn…

Kyuhyun nem törődve Natsui úr figyelmeztetésével a lány után rohant.

    -Kyu: Kage-san! Várjon!!

    -KG: Mire várjak még?? 5 év nem volt elég???

    -Kyu: De… De…

    -KG: Semmi de. Nem vagyok hajlandó tovább várni. Azt hittem, ennyi idő alatt sikerült ennél szorosabb kapcsolatot kialakítanunk…de tévedtem…

    -Kyu: Várjon, félreérti a helyzetet.

    -KG: Mégis mit lehet ezen félreérteni. Nem akar elvenni. Ennyi, ezen nincs mit félreérteni.

    -Kyu: Hagyná, hogy megmagyarázzam?

    -KG: Nem, ezen nincs mit megmagy…

Ám mondatát már nem tudta befejezni, mert Kyuhyun erősen magához ölelte. S a kert közepén álló cseresznyefa árnyékában gyengéden megcsókolta a lányt.

    -Kyu: Szó sem volt arról, hogy nem fogom elvenni Önt. Csak először szeretném megtudni a családom szándékait. Sose voltak másféle szándékaim.

A nő nem mondott semmit, csak elpirulva a férfihoz bújt.

            Másnap Kyuhyun elindult haza, ahol elmondta terveit szüleinek. Ők nem tiltakoztak, sőt, kifejezetten örültek a hírnek, hogy fiuk is megtalálta azt a hölgyet, akiben végtelenül meg tud bízni és szívből szereti.

Visszaútján Heechul is megismerkedett egy lánnyal…