1. széria 4.évad 7.rész

Visszaérve a házba rögtön a kandalló elé fektettük a fiút, és alaposan betakargattuk. Gaby a konyhában szorgoskodott, levest főzött neki. Éppen úton voltam felfelé, hogy hozzak még pár plédet meg egy lázmérőt, mikor félúton Jae Hwan leszólított…

      -Nem tudom, hogy találkoztatok-e már, de megjött Siwon.

      -Téé~nyleg…Az jó, de ki ő??- néztem rá értetlenül.

      -Én…-hallatszott egy ismerős, mélyebb hang a hátam mögül. Félve fordultam meg…

      -H-Helló, Mr. S…-csak vigyorogtam kínomban.

      -Akkor, én most hagylak is titeket beszélgetni…-mondta Jae Hwan és le is szaladt a többiekhez.

      -Jól rám csaptad az ajtót…-kezdte mondandóját Siwon- Ennyire ijesztő lennék??

      -Hát…az úgy volt…hogy…nekem most mennem kell keresni még pár leplet, hogy melegen tarthassuk az új srácot…

      -Rendben, megyek és segítek neked.

      -MIII???? –akadtam ki nem is kicsit- Akarom mondani, miért nem mégy le inkább te is a többiekhez??

      -Nem, nagyon szívesen segítek keresni…

      -Tényleg nyugodtan csatlakozz a srácokhoz…Ekkor, talán valami isteni csodának köszönhetően, az egyik fiú Siwon nevét kezdte kiabálni…

      -Siwon, hol vagy már? Mindenki csak rád vár…

      -Látod, mondtam, hogy menj… Miután távozott, én is gyorsan megtaláltam a keresett anyagokat. Visszatérve láttam, hogy a srác már eszméleténél van és Min Haval beszélget.

      -Szia! Jobban vagy már?

      -Igen, köszönöm.

      -Én Mi Ho vagyok. Téged hogy hívnak?

      -A nevem Park Yoochun. De a haverok csak Mickynek becéznek.

      -Akkor üdv a csapatban. Van kedved csatlakozni hozzánk egy játékra.

      -Szíves örömest. Te is jössz, Min Ha??-kérdezte barátnőmet.

      -Hát…Nem is tudom…

      -Jajj, ne kéresd már magad…-megragadtam a csuklóját és a nappaliba rángattam.

Mi Jun már szinte teljesen rá volt tapadva Jae Hwanra, Min Ha is Micky mellé ült le, Gaby…Gabyt pedig kb. az összes többi srác lepte el…Szerencsére a kanapén volt még hely, gyorsan le is huppantam oda…De nem csak én tettem így…Alighogy Siwon belépett a helyiségbe, ő is megcélozta azt, nagy örömömre…

       -Nahát, Hercegnő, megint találkozunk…

       -Bocs, de most nincs kedvem a hülyeségeidet hallgatni. -.-”

       -Miért morcos a kiscica??

Miközben mi a saját kis világunkban csatázgattunk, addig a többiek iszogattak. Egy üres palack láttán Gaby kitalálta, hogy üvegezzenek. Mindenki beleegyezett, így belekezdtek a kezdetben békésnek induló játékba…

1. széria 4.évad 6.rész

Beköszöntött a tél…Min Ha ilyenkor érzi leginkább elemében magát, ami nem meglepő, hiszen hó szellem…Karácsony alkalmából úgy döntöttünk, hogy együtt felmegyünk a hegyekbe kikapcsolódni, ünnepelni…és talán egy kicsit csapatot építeni…Még a motorosok egy része is velünk jött Jae Hwan unszolásának köszönhetően.

        -Mi a szösz, Mr. S megtudta, hogy én is itt leszek, és így nem jött el?

        -Miért, talán hiányzik?? –nézett rám furcsán Gaby.

        -N-Nem, dehogy. Hova gondolsz?! –hátráltam el tőle.

        -Jobban ismerlek, mint bárki más. Szerinted nem látom rajtad?? Ne is próbáld tagadni!!

        -É-Én…Nincs mit tagadnom…

        -Ti meg min vitatkoztok?-szólt közbe Jae Hwan.

        -Csak azon filóztunk, hogy az a Mr.S vagy hogy is hívják merre jár…Nem tudod véletlenül??

        -Gabyyy~…- csaptam egy hatalmasat a homlokomra- arrébb tudnál velem jönni egy kicsit??

A szoba egy másik sarkában…

        -Te meg mégis mit csinálsz??-kérdeztem Gabyt.

        -Semmit. Csak megkérdeztem, hogy merre jár a ”Bunkócskád”.

        -Egy, nem az enyém. Kettő, bunkókkal nem foglalk… Hirtelen csengetett valaki, ezért elszaladtam ajtót nyitni. De amilyen lendülettel nyitottam ki, azzal is csaptam be… „Ez meg hogy kerül ide??” –kissé idegesen bámultam magam előtt a földet.

        -Ki volt az?- kérdezte meg Mi Jun.

        -Senki, csak egy eltévedt turista…

        -Az éjszaka közepén??- lépett az ajtóhoz, hogy kinyissa. Kinézve látta, hogy senki sem áll ott…

Ekkor az egyik srác a teraszajtó felől kürtölte szét az egész apartmanban, hogy újabb taggal bővült a kis csapat…Ahogy mentem hátra, egyre csak azon imádkoztam, hogy ne ő legyen az…De minden hiába volt…

        -Srácok, megjött Siwon.

        -Hát, fogadtak már szívélyesebben is…-mondta, s nézett felém szúrós tekintettel.

        -Min Ha! Min Ha! Merre vagy??- szaladtam el ezzel az ürüggyel.

        -Gaby, nem láttad Min Hat?

        -Legutóbb akkor találkoztam vele, mikor épp a csizmáját húzta. Gondolom elment friss levegőt szívni…

        -Ez mikor volt??

        -2 óra körül lehetett…

        -Már 10 óra is elmúlt… Tartsátok itt a frontot Mi Junnal, én kimegyek és megkeresem. Ha valami van, azonnal jelzek. Amilyen gyorsan csak tudtam, elindultam a szakadó hóban…Ismertem a illatát, így nem volt nehéz a nyomára bukkanni…Épp egy férfit próbált újraéleszteni…

        -Mi történt vele??-kérdeztem aggódva.

        -Nem tudom, így találtam rá. Mihamarabb meleg helyre kéne vinnünk.-mondta, miközben megérezte a srác pulzusát…

        -Rendben –átalakultam ismét rókává- szálljatok fel a hátamra, visszaviszlek titeket a házhoz. Gyorsabb lesz így…Felsegítette a fiút a hátamra, majd ő mögé ült, s én elkezdtem rohanni…

Egyik pillanatban csak egy hatalmas kiáltásra lettem figyelmes, majd azt vettem észre, hogy Min Ha leugrott a hátamról…

        -Vigyázz, lavina!!!-mondta, s minden erejét bevetve próbálta megállítani a hótömeget.

        -Mássz vissza, időben el tudok szaladni!! Gyere már!!-sürgettem. Ő hallgatott rám, visszaszállt és már indultam is…Csak métereken múlt, hogy ne temessen el minket a fagyos halál…

1. széria 4.évad 5.rész

Csak annyit éreztem, hogy két erős kar kapott el…Egyik keze a hátamat tartotta, másik pedig a térdhajlatomnál volt. Annyira villództak a fények, hogy az arcát nem láttam jól.

       -Nahát, mit fogtam? Egy ”be nem áll a szám” hercegnőt.

       -Már megint te??? Volnál szíves letenni??

       -Szíves örömest…-s szinte ledobott a földre.

       -Kössz…-mondtam, és elindultam vissza a színpadra.

       -Ahogy látom, nem túl jó a viszonyod az új csajjal. Talán történt valami köztetek??- kérdezte Jae Hwan a haverját.

       -Nem igazán bírom a nagyszájú lányokat.

Eközben nővérem is csatlakozott hozzánk, így végre teljes volt a banda. A következő számunkban nem énekeltünk, csak táncoltunk. Ez a dal nem volt más, mint a Sexy, Free & Single a Super Juniortól.

Minden pasi szája tátva maradt, mikor rázni kezdtük…egyedül Mr.S nézte rezzenéstelen arccal. Majd egy másik pillanatban már nem láttam sehol.

Mikor végeztünk, az egész ”motoros csorda” körénk csődült, és az egekig dicsértek minket. De az én gondolataim teljesen máshol jártak. „Miért csak velem ilyen bunkó? És hova tűnt ennyire gyorsan?” Gondolatmenetemet Min Ha szakította meg…

       -Gaby újabb segélyhívást kapott. –súgta fülembe.

       -Értettem, kimegyek és felmérem a terepet. Ti addig tartsátok itt a frontot. Ha nem súlyos, azonnal jövök is vissza.

       -Rendben, de vigyázz magadra.- intézte hozzám óvó szavait barátnőm.

Amilyen gyorsan csak tudtam, elkezdtem rohanni a megadott helyre. Egyenesen a maffia fő körzetében kötöttem ki, ahol egy vérfarkas megtámadott egy halandót.

       -Nahát, Hyun Won, nem gondoltam volna, hogy megint találkozunk.

       -Oh, szia, Mi Ho. Egyedül?? Hol hagytad a többieket?

       -Bocsi, de nem értek rá…Igazából én se nagyon…

       -Ez igazán kár. Pedig jobb négy vadmacskával játszadozni, mint egy cicuskával.

       -Ugyan, hagyjuk a mellébeszélést és térjünk a lényegre!- mondtam neki türelmetlenül.

       -Hát jó, te akartad. Ezzel el is indult felém, egyre gyorsabban szaladt irányomba. Én is átalakultam, hogy mihamarabb végezhessünk. Olyan nagy erővel csapódtunk egymásnak egy ugrást követően, hogy mindketten a földön kötöttünk ki. Szerencsétlenségemre pont rosszul estem, így a bal vállam kiugrott a helyéből. Ezt kihasználva Hyun Won hamar fölém kerekedett…Nem sokon múlt, hogy végezzen velem, de ekkor megint megjelent a maszkos férfi…Úgy tűnt, a farkas tudta, kivel áll szemben, így gyorsan lelécelt…Én túl gyenge voltam ahhoz, hogy a látszatot fenn tudjam tartani, így visszaalakultam emberi külsőmre…Ezt látva, a titokzatos lovag nagyon meglepődött, legalábbis tágra nyílt szemei erről árulkodtak…Odajött hozzám, felsegített, majd a vállamat is helyre tette. Épp megköszöntem volna, mikor hirtelen kiabálásra lettünk mindketten figyelmesek.

       -Mi Ho!! Mi Ho!! Merre vagy??- hallottam meg Gaby hangját a távolból.

       -Nekem most mennem kell.-mondta az álarcos.

       -Nem mehetsz el így!!-ragadtam meg a csuklóját-Hiszen már kétszer is megmentettél…Legalább a neved mondd meg! A fiú nem válaszolt semmit, csak eltűnt a sötét estében…

       -Hugi, minden rendben?? Jól vagy??

       -Nem megmondtam, hogy legyél óvatos?! –kiáltott rám Min Ha.

       -Bocsi lányok…

       -A sötét lovag megint itt járt, igaz?? –kérdezte Gaby. Csak bólintottam, többre nem futotta. A lányok hazavittek és addig nem mozdultak mellőlem, míg el nem aludtam…

            Eközben egy eddig idegen lakásban…A titokzatos hős megszabadult  maszkjától. „Nem lehet, hogy a ’hercegnő’ és a róka ugyanaz a személy…Ez lehetetlen…” –merült el gondolataiban a zuhanyrózsa hűvös vize alatt…

1. széria 4.évad 4.rész

Egész idő alatt egy szót sem szólt hozzám, csak mereven bámulta az utat. Ezért én próbáltam megtörni a csendet.

     -Szóval…Mi is az igazi neved? Mert gondolom nem a Mr.S??

     -Nem hiszem, hogy rád tartozik…-válaszolt mogorván.

     -Oké, bocs, hogy hozzád mertem szólni…-tettem keresztbe karjaimat. Mi a…?- hirtelen a telefonom rezgésére lettem figyelmes. Kipecáztam a zsebemből és láttam, hogy Gabytől kaptam egy sms-t. „Tudom, hogy szabadnapot kaptál, de sürgősen be kéne jönnöd, mert az esti banda lemondta a  műsort, így nekünk kell előadnunk valamit…Légyszi válaszolj, amint tudsz.”

     -Ezt nem hiszem el…-szólaltam meg hangosan- pedig már azt hittem, végre lesz egy kis nyugalom…-duzzogtam.

     -Hát én sem…Muszáj folyamatosan nyavalyognod??

     -Ha most visszaviszel a 10. és 3. utca sarkára, akkor nem kell tovább hallgatnod…-ajánlottam neki egy igazán reális alkut.

     -Mégis miért pazarolnám az üzemanyagot erre. Van busz, menj azzal.

     -Hee??? Oké…bocs, hogy szívességet mertem kérni…Ezzel ki is pattantam a kocsiból, becsaptam az ajtaját, majd elindultam a legközelebbi megállóba…Mikor tisztának tűnt a terep, átalakultam, hogy gyorsan a bárba érhessek. A bejáratnál Min Ha már várt.

     -Csakhogy ideértél…Hol voltál eddig??

     -Egy egoista idióta kocsijában, aki nem akart visszahozni…-mérgelődtem.

     -Oké, ezt majd később megbeszéljük, de most menj és találj ki valamit Gabyvel, mert műsorra van szükség.

     -Remek…Bár így legalább nem kell tovább azzal a Mr.S-sel lennem…

Min Ha nem igazán szerette előadni magát, ezért ő volt a mi ”backstage” emberünk. Mivel nem volt sok időnk, így az első dalt választottuk, ami a kezünk ügyébe akadt…Ez nem volt más, mint T-ara Sexy Love. Már rég megtanultuk a hozzá tartozó koreográfiát, bár általában hárman táncolunk és énekelünk Mi Junnal…Picit átírtuk, hogy a mi hangunknak és létszámunknak megfelelő legyen.

            Kimentünk az aprócska színpadra…Min Ha elindította az alapot…Már a szám felénél járhattunk, mikor ismerős arcokat fedeztem fel nézőink között… Itt volt az egész motoros banda…De mégis hogy találtak meg minket?? Még ”Mr Bunkócska” is velük jött…

Annyira megzavarodtam, hogy egy óvatlan pillanatban elvesztettem egyensúlyomat és kis híján leestem a színpadról…De valaki elkapott…o_O

1. széria 4.évad 3.rész

Elérkezett a buli napja. Mi Jun teljesen be volt zsongva, hogy megint láthatja álmai hercegét. Én már kevésbé voltam feldobva a dologtól, de megígértem, így nem volt visszaút. Délelőtt még bementem a bárba, ahol dolgoztam. Furcsán is nézett rám a főnök.

       -Nem azt mondtad, hogy ma nem jössz be?

       -Igen, de még van egy kis időm, és otthon unatkoztam…

       -Hát jó, te tudod, de pihenhetnél egy kicsit néha.

       -Ne aggódjon, Főnök, bírom én a munkát.

Ezzel tovább is ment, intézni a lokál ügyeit. Én kb délig maradtam bent, majd hazamentem, hogy aludjak egy kicsit…De a maszkos alak még az álmaimban sem hagyott nyugodni…Rövidke fikciómban egy hatalmas pusztán sétáltam…csak a hold világította meg a tájat…Egyszerre, szinte a semmiből felbukkant ő…nem mondott semmit, csak mélyen a szemembe nézett…

       -Mi Ho! Mi Ho! Ébredj, már 6 óra is elmúlt. Nemsokára indulnunk kell.-szakította félbe álmomat Mi Jun.

       -Miért pont most…

       -Gyere és segíts választani valami dögös rucit!

       -Ehhez igazán áthívhattad volna Ga…-ekkor eszembe jutott, hogy Gaby dolgozik, Min Haval együtt.

       -Rendben menjünk.

Kb. fél órás kotorászás után találtunk neki egy sexy fekete ruhát. Nem volt túl tapadós, se túl kihívó…pont annyit mutatott, amennyit kellett. Én egyszerűbben megoldottam a dolgot…Szűk, kissé szaggatott farmer, egy fehér trikó, fekete szegecses bőrdzseki és hozzá illő, szintén szegecses tornacsuka. Elég rockeresre sikerült ez a szett, de nekem tetszett. Hajamat lófarokba fogtam, sminknek füstös szemek és semleges ajkak…mégse vigyünk mindent túlzásba…Mi Junnak csillámos makeupot pingáltam gyorsan, hogy időben kész legyünk. Már az utolsó ecsetvonásoknál tartottam, mikor hatalmas motorzajra lettünk figyelmesek…

       -Ez meg mi a fene?

       -Megjött a taxi.- nevetett fel Mi Jun. Kinéztem az ablakon és egy csapat motoros állt az utcán…Volt minden, Harley Davidsonok, chopperek és a hab a tortán, ez ezüstszürke Audi cabrio. Azonnal lementünk, ahol egy gyanúsan ismerős hangú személy köszöntötte Mi Junt…

       -Helló, Szépségem! –egy puszi kíséretében üdvözölte a nővéremet.

       -MJ: Bemutatom a húgomat. –mondta a mellette álló fiúnak.

       -Szia! A nevem Mi Ho. Ahogy a kezéhez értem, egy ismerős érzés lett úrrá rajtam… „Ez meg mi? Az nem lehet…”-gondoltam magamban.

       -Mi a baj, hugi?? –nézett rám kérdően Mi Jun.

       -Semmi, semmi, csak elbambultam…

       -Akkor indulhatunk?? –kérdezte Jae Hwan. Kivel szeretnél menni??

       -Teljesen mindegy, mivel senkit sem ismerek még ebből a csapatból.

       -Akkor pattanj be a kocsiba, Mr. S biztos szívesen furikáz majd téged.

       -Mr S??? Ez a beceneve lenne?? –néztem a srácra furán…

Mivel válasz helyett csak egy vigyort kaptam, így elindultam a kocsi felé…A fiú háttal állt nekem, nekitámaszkodva a kocsinak. Sem köszönést nem kaptam, de még csak annyi tiszteletet sem, hogy felém forduljon, mikor hozzám szólt…

        -Már azt hittem, sosem indulhatunk el...

        -Neked is szia!! –néztem rá kissé durcásan, hogy még egy helló sem tudott kicsúszni a száján.

Nehezemre esett beszállni, de mégis megtettem…Így az egész banda elindult a buli megbeszélt helyszínére…

1. széria 4.évad 2.rész

Miután sikerült mindkét lányt elérnem kiderült, hogy egyikük sem tudta elcserélni a műszakot, így csak én megyek a nővéremmel a buliba. Az utóbbi napokban elég rossz passzban voltam, köszönhető ez a folyamatos munkának és a szellemhajszáknak is. Semmi kedvem nem volt még az ágyból kikelni sem…de aztán átgondoltam…miért is ne…nem árt néha kikapcsolódni. Mikor már úgy tűnt, hogy pihenhetek egy kicsit, egy angyal száll az ablakomba és csak ennyit mondott…

       -5. sugárút sarka...

       -Kösz, Gaby.- tudtam, hogy mennem kell, bár tényleg semmi kedvem nem volt hozzá.

A helyszínre érve csak annyit láttam, hogy a sarkon eltűnik egy fehér farokvég…rögtön átalakultam, s követni kezdtem a lényt…Pár perccel később fura érzés kapott el…Ismerősnek tűnt…Nem értettem miért…Hamarosan a csajok is megérkeztek és már együtt üldöztük az alakot. Először  Mi Jun próbálta meg leteríteni őt, nem túl sok sikerrel…Szinte egyetlen mozdulattal kiütötte a tesómat…Gaby volt a második jelölt…őt mondhatni a falhoz szögezte…

        -Engedd őt el!! –kiáltottam rá az ismeretlen szerzetre.

        -Miért, mit csinálsz, ha nem???

        -Inkább ne akard tudni…eleve nem vagyok túl jó kedvemben, szóval inkább ne húzd ki a gyufát.- s közben a kezemet ropogtattam.

        -Kicsi vagy te ahhoz, hogy engem bántani tudj.-hencegett a fiú.

        -Mi Ho, szerintem hagyd rá. Szavakkal nem mégy semmire.-szólt rám Min Ha.

Ezzel egy pillanatra elvonta figyelmem, így a srác könnyedén a földre tepert, és megmutatta igazi énjét…Nem akartunk hinni a szemünknek…Egy gumiho fiú…

        -Az nem lehetséges.- jelentette ki Min Ha-  Ez csak nőágon öröklődik, nem? Mond, hogy csak képzelődünk.

        -Csak egyetlen esetről tudok…Te Jae Hwa vagy, ugye??

        -Elég lassan szagoltad ki, uncsihugi…

        -MIIIII?????- lepődött meg mindenki. Ti rokonok vagytok?? Néztek először rám és a rajtam ülő srácra, majd Mi Junra.

        -Rám ne nézzetek!! Ez nekem is új.-jelentette ki a nővérkém.

        -Na jó elég lesz a családfa elemzésből.-szóltam közbe- folytathatnánk, amit elkezdtünk??

Már épp sikerült kiszabadulnom a ”kedves rokon” karmai közül, mikor egy titokzatos maszkos alak bukkant fel…Fekete, kicsit bankrabló maszkra emlékeztető csuklyájából csak két hatalmas, mélybarna szeme látszódott ki. Egyetlen, jól irányzott rúgásával leszedte rólam Jae Hwat, majd felsegített a földről.

        -Ki vagy te??

        -Azt nem fontos tudnod. Hidd el, még fogunk találkozni...-sokat sejtető mondata után pillanatok alatt eltűnt a ködös éjszakában. De nem ő volt az egyetlen, aki kereket oldott…Az unokatesóm is lelécelt, mikor nem figyeltünk oda…

        -Mégis ki volt a titokzatos lovag? –termett előttem Gaby.

        -Gőzöm sincs, a nevét nem mondta. Csak annyit, hogy még találkozunk…

        -Szerintem lassan menjünk haza, ráfér mindenkire a pihenés. –tanácsolta Min Ha.

        -Jó ötlet.-vágta rá Mi Jun.

        -Én is támogatom- mondta Gaby.

Hazaérve gyorsan megfürödtünk, majd ágyba bújtunk. Mi Jun hamar el is aludt, de én nem tudtam…Még mindig kattogott az agyam…”Hogy jutott át a határon Jae Hwa?? És ki a maszkos férfi?? Még találkozunk??”-ezt meg hogy értsem…??

1. széria 4.évad 1.rész

2050 körül járunk…A világot a káosz, a fejetlenség jellemzi…Bár minden csúcstechnika megtalálható a gazdagabb körökben, a szegények mégis szinte a semmiből élnek…Folyamatos a rettegés a szellemektől, félszerzetektől…Ebbe születtem én bele… Az apámat nem ismerhettem, csak annyit tudok róla, hogy francia volt és a szemem tőle örököltem, legalábbis ami a színét illeti…Anyám mindent megtesz azért, hogy megfelelő körülmények között nőhessek fel a nővéremmel együtt, aki halandónak született…Mi Jun sosem panaszkodott azért, mert nem volt különleges képessége, annál jobban dolgozott azon, hogy a harcművészetekben profi legyen.

            Emberi számítás szerint 18 éves vagyok, a nevem Goo Mi Ho. Két nagyon jó barátnőm van, a nővéremen kívül. Az egyikőjük Min Ha, aki egy yuki-onna lánya. Ő a mi kis csapatunk agya. Nincs olyan probléma, amit ne tudna megoldani szinte szempillantások alatt. Erejét tekintve inkább a ”csendes gyilkos” kategóriába sorolnám…Ritkán használja különleges képességeit; csak önvédelemre, vagy ha minket igyekszik óvni.

A másik lány egy őrangyal, Gabynek hívják. Tipikus angyalkinézete van…Hosszú, hullámos haj, tengerkék szem…Az ”őrségben” ő a divatkirálynő, mindig toppon van a legújabb trendekből…

Hát így állt össze négyünkből a mi kis védelmező csapatunk. Remekül kiegészítettük egymás hiányosságait, és sikeresen megbirkóztunk a különböző ártalmas lényekkel.

            Egyik alkalommal Mi Jun meglepő hírrel tért haza…

     -Mi Ho! Mi Ho! – kiáltozta nevemet az egész lakáson át, az előszobától egészen a szobánkig.

     -Mi történt, hogy ekkora lármát csapsz?? –néztem rá kérdően.

     -Ugye ráérsz szombaton??

     -Elvileg dolgozok. De mire is kéne időt szakítanom?

     -Hát…Az úgy volt…

     -Ugyan bökd már ki! –szóltam rá türelmetlenül.

     -Tudod, mikor a múltkor elmentem este edzeni…hát…izé…szóval…nem tréningre mentem, hanem egy clubba…

     -Hogy mi van???

     -Tudom, hogy hamarabb kellett volna elmondanom, de féltem a reakciódtól…

     -Az enyémtől?? Anya tudja már??

     -N-Nem…

     -Tudod, néha úgy érzem, hogy én vagyok a nővéred, te pedig a húgom…De miért kéne ráérnem szombaton?

     -A múltkori bulin megismerkedtem egy nagyon helyes sráccal…és elhívott szombaton egy másik partyba…csak nem szeretnék egyedül menni…ezért gondoltam elhívnálak magammal…sőt, akár jöhetne az egész csajcsapat…

     -Gaby még talán bele is menne, de Min Hat kétlem…Egyébként is, mindhárman dolgozunk aznap.

     -És nem tudnátok esetleg műszakot cserélni valakivel?? Vagy legalább te?? Naaa~…Légysziii~…

     -Elég a kiskutya szemekből! Megnézem, mit tehetek,de nem garantálok semmit.

     -Kösziii~!! Te vagy a legjobb, Hugi!!- egy puszit nyomott az arcomra és el is ment. Gondolom szaladt elújságolni a titokzatos srácnak, hogy megy a buliba.

            De vajon ki lehet ez az idegen?? Veszélyes lehet ránk és a városra nézve?? És hogy mi lesz a vége a nagy partyzásnak?? Legközelebb kiderül…^^

1. széria 3.évad 12.rész

A Choi családnak több kisebb vagy épp nagyobb problémával kellett megküzdenie az évszázadok során…Gumihok, hószellemek, félszerzetek bukkantak fel. Új kapcsolatok születtek és régiek szűntek meg…De egy dolog mindig állandó maradt, a családi összetartás a fiúk között…

Ugyanezt sajnos én nem mondhatom el magamról. A nővérem tudomást sem vesz a létezésemről. Han Geng leveleiből tudom, hogy van egy fia, akit Jae Hwanak hívnak és nagyjából 10 éves lehet.

A mi lányunk, Mi Jun is szépen cseperedik, már 8 éves.

             Minden rendben volt egészen addig, míg a nagyhatalmak hatására az ország két részre nem szakadt. Családok, sőt egész nemzettségek szakadtak darabokra az ”újításoknak” köszönhetően. Nem volt ez másképp a vadászok klánjával sem… Kyuhyun és Han Geng az északi részre szorultak…Az átjárás nem volt lehetséges… Ugyanez igaz volt a mi kis csoportunkra is. Míg én délen maradtam, addig a nővérem az északiakhoz tartozott. A különböző ideológiai nézetek eredményeként Mi Jun is és Jae Hwa is más értékek szerint nevelkedett tovább…

A fiúról, családja meglepetésére, kiderült, hogy gumiho, mely elsősorban a nőkre jellemző. Anyja saját húga ellen nevelte.

Mi Jun nem örökölte a képességeimet, apja után halandónak született. Szellemi énje híján sokkal törékenyebb, sérülékenyebb volt. Ám ennek megoldása érdekében komoly edzésbe kezdett, kitanult több harcművészeti ágat is, például a taekwondot vagy a karatét. Tudta, hogy ha unokatestvére mégis átjut a határon, kénytelen lesz vele harcolni, az ártatlanok védelmezése végett.

            Éveken keresztül tartottak a lázongások, mert a polgárok nem tudták elfogadni az elszakadást. Mivel a gumihok tudják változtatni külsejüket, így ők s a hozzájuk hasonló szerzetek, szellemek könnyedén átjutottak a határon egy-egy őr vagy hivatali személy alakját felvéve.

Egy alkalommal Jae Hwa is sikeresen átutazott a déli országrészbe. Első célpontja nem volt más, mint a mi házunk. Természetesen engem nem tudott megtámadni, mivel sokkal erősebb és tapasztaltabb voltam nála. Bár lányomat könnyű szerrel leterítette, Mi Jun nem hagyta magát, és visszavágott.

Hónapokon keresztül folyamatosan visszajött, egy megnyerhető csata reményében…Azonban csak egyszer sikerült megsebesítenie annyira, hogy felülkerekedjen rajta. Szerencsére én is a közelben voltam, így meg tudtam a lányomat védeni.

       -MR: Menj a lányom közeléből!!! –ordítottam rá a távolból, miközben szaladtam feléjük.

       -JH: És mi lesz, ha nem? Kedves nagynéném…

       -MR: Te is tudod nagyon jól, hogy nem kerülne nagy erőfeszítésembe széttépni téged. Csak azért nem teszem meg, mert a nővérem fia vagy.

       -JH: Ez elég rossz kifogás. –mondta, miközben már csak pár méter választotta el őt Mi Juntól.

       -MR: Tűnj el onnan!!! –szóltam rá egyre dühösebben, míg végül elveszítve a kontrollt magam felett egyetlen csapással leütöttem őt. Szerencsére nem esett komolyabb baja, csak elájult. Gyorsan visszavittem az északi oldalra, majd hazatértem a lányomat ápolni.

            Évtizedeken keresztül semmi ilyen jellegű incidens nem történt…Mindenki békességben élt, talán köszönhető ez a kormány megszorításainak is…De hogy mi lesz a lányom sorsa, azt még nem tudom…

1. széria 3.évad 11.rész

„Miért csináltam ezt? Nem vagyok normális?! Hiszen csak pár napja ismerem és már el is van jegyezve…” –temetkezett gondolataiba Han Geng.

A sikátorban a két fiatal pusztán pár centire volt egymástól. A lány egyre jobban érezte a fiú meleg leheletét…A férfi egyre közelebb hajolt…Ajkaik egy váratlan pillanatban gyengéden összeértek…A nő kezdetben tágra nyílt szemekkel figyelte partnere arcának minden apró rezdülését, majd lassan szemei lecsukódtak. A kezdetben gyermeki csóknak induló érintkezés egyre forróbb nyelvcsatába váltott át. A hölgy elejtette csomagját és átölelte a vadászt, kinek keze a nő arcáról folyamatosan lejjebb csúszott...

Az idilli pillanatot csak Na Rae szolgálója zavarta meg, mikor űrnőjét keresve annak nevét kiáltozta. A hangzavarra a fiatalok ijedt verebekként repültek szét. A kisasszony azonnal ki is szaladt a szűk utcából, hol alkalmazottja már várta.

      -Szolg.: Agasshi! Hát itt volt? Nem esett baja?? –kérdezte aggódva.

      -NR: Nem, semmi bajom.

      -Szolg.: Már azt hittem, elrabolták a banditák.

      -NR: Nem, hidd el, jól vagyok. De most menjünk inkább haza.

      -Szolg.: Igenis, Agasshi.

Han Geng döbbenten állt a történtek előtt. Nem tudta mire vélni viselkedését. Szerencséjére figyelmét hamar elterelte a pár nappal ezelőtt üldözött yuki-onna. Napokkal később pedig megvolt a menyegző. Na Rae esküvője után sem beszélt senkinek erről a kis incidensről.

            *10 évvel később*

      -MR: Szívem, hol vagy?

      -Mi Rae, itt vagyok, csak a fiukat kerestem.- lépett elő Han Geng.

      -MR: És megtaláltad?

      -JH: Itt vagyok, Anyám.- szaladt édesanyja karjaiba Jae Hwa.

Kérdezhetnétek, hogyan történhetett mindez, természetesen jogosan. Miután Han Gengben tudatosult, hogy az áhított nőt nem kaphatja meg, elindult körbejárni az országot. Az egyik városban nem várt ismerőssel találkozott. Mi Rae volt az, aki sikeresen emberré változott s most így éli mindennapjait. Bár a nővérem azóta sem keresett fel személyesen, de a vadásznak köszönhetően tudom, hogy él és jól van. Ennél több nekem nem kell…

Én sem panaszkodhatok…Van egy szerető férjem, aki mindent megtesz értem. Végre nekem sem kell attól félnem, hogy vadásznak rám, bár egy szerv még hiányzik, de jó ez így…Már van egy lányunk is, Mi Junak hívják. Egyelőre úgy tűnik, hogy az apjához hasonlóan halandó, de ki tudja…Lehet, hogy csak később jelennek meg az első jelek…

            A Choi család tagjai egy békésebb időszak előtt állnak…Legalábbis látszólag…De ki tudja, mit hoz majd a jövő…^^

1. széria 3.évad 10.rész

Hónapokig semmit sem hallottam a nővéremről…Vártam, hogy talán majd felkeres, vagy legalább egy levelet ír…De semmi…Egyedül az nyugtatott, hogy már nem vagyok egyedül. Minden kellő szeretetet megkaptam attól az egy férfitól, aki a kezdetektől bízott bennem és védelmezett. Másra nem is volt szükségem, csak rá. Segítségével hamar megszereztem majdnem az összes szervet ahhoz, hogy ember lehessek…Már csak egyetlen egy hiányzott…

Félre ne értsétek, nem öltem meg senkit…Csak a már halott emberek részeit fogyasztottam el…Nem túl gusztusos, de legalább nem lettem hidegvérű gyilkos…

Mikor már úgy tűnt, hogy minden rendben van, Han Geng is elkezdett párt keresni magának. Csak kezdetben nem jó helyen próbálkozott…Nem tudva arról, hogy a lány már férjezett, beleszeretett egy magas rangú hölgybe…

            Minden egy váratlan találkozással kezdődött… A vadász épp egy hó szellemet üldözött egy téli estén. Egészen Szöulig követte a nőt, aki egy hatalmas rezidenciánál tűnt el. Han Geng még oda is követte…Láttam, amint a lény belép egy szobába, ahol még pislákolt egy kis fény…Ő is berontott, de a szellem helyett egy fiatal hölgyet talált ott riadtan.

      -E-E-Elnézést!!- fordított hátat zavarában Han Geng.

      -K-Ki maga és mit keres a szobámban??

      -Han: Egy yuki-onnát üldöztem épp, mikor az bejött az Ön szobájába.

      -Egy mit?? Egy hószellemet??

      -Han: Igen, azt. De honnan tudja Ön, hogy mi az?

      -Mondjuk úgy, hogy már hallottam róla. –kezdett feloldódni a lány.- A nevem Kim Na Rae. És az Öné?

      -Ohh, én Han Geng vagyok.- hajolt meg tisztelettudóan a férfi.

      -NR: Han Geng?? Yeoncheonból?

      -Han: Igen. Talán ismerjük egymást?

      -NR: Még nem találkoztunk, de hallottam már magáról.

Ez a váratlan találkozás nem sokkal Na Rae esküvője előtt volt, így a lány kicsit elbizonytalanodott abban, hogy valóba Leeteuk felesége akar-e lenni…De nem volt választása, hiszen szülei döntésével nem szállhatott szembe…Még találkoztak párszor, melyek egyikén a helyzet kicsit komolyabbra is fordult…

Na Rae épp a piactéren sétálgatott egyik szolgálója kíséretében, mikor megjelent Han Geng és egy sikátorba húzta félre a lányt, mert tolvajok támadtak a nézelődőkre.

      -NR: Mit akar től…

      -Han:Pszt!-s tenyerét a nő szája elé tette- fegyveres banditák vannak a piacon-súgta Na Rae fülébe. A lány, érezve a férfi meleg leheletét nyakán, egyből teljesen elpirult.

      -Han: Mi történt? –hajolt még közelebb.

      -NR: S-S-Semmi.-fordította félre fejét zavarában.

      -Han: Akkor miért olyan vörös, akár a rózsa?? – kérdezte huncut vigyorral a vadász.

      -NR: Tényleg sem…

Han Geng nem várta meg a mondat végét; végigsimította a lány selymes arcát, majd állánál megállva feljebb emelte fejét…

1. széria 3.évad 9.rész

Hosszú órákon keresztül beszélgettünk a fa enyhet adó árnyékában. Elmesélte szinte egész életét, hogy hogyan került Kínába… miként vakult meg…s hogy miért bízik meg bennem annak ellenére, hogy gumiho vagyok.

Én is megosztottam vele mindent, amit csak tudni akart rólam. Észre se vettem, de szép lassan álomba merültem az egyre kevésbé idegen férfi kidolgozott mellkasán…

Mikor felébredtem, már este volt. Azt hittem, csupán vízió volt ez egész, de tévedtem…Az úr nem mozdult sehova, végig velem maradt. A hold fénye lágyan világította meg a tisztást, ahol a cseresznyefa állt. Erős, mégis puha kezével finoman végigsimította arcomat, majd gyengéden megfogva államat, elkezdett magához közelebb húzni…Egy nagyon furcsa érzés kavargott bennem…a szívem majd kiugrott a helyéről, fejem teljesen elvörösödött…Nem tudtam mire vélni ezt az egész szituációt…Mikor már csak pár centi választotta el ajkainkat, hirtelen egy ág reccsenésére lettem figyelmes…olyan gyorsan felugrottam, ahogy csak tudtam…

Már éreztem korábban ezt az illatot…Han Geng volt az, aki a nővéremet kergette…

     -Maga meg mit csinált azzal a férfival??-ordított rám a vadász.

     -Nem tettem semmit. -válaszoltam ijedten.

     -Te vagy az, Han Geng??- kérdezte a férfi meglepetten.

     -Han: Talán ismerjük egymást?

     -Hát már meg sem ismered egy régi cimborádat?!

A vadász közelebb lépve látta, hogy az idegen nem más, mint Cain (Ga In).

     -Han: Te még élsz?? Azt hittem, hogy azon az estén meghaltál?

     -Ezt én is kérdezhetném tőled…

     -Han: És mit csinálsz te itt, ezzel a hölggyel??

     -Mit szólnál ahhoz, ha ezt egy tea társaságában beszélnénk meg??

     -Han: Remek ötlet. Menjünk is…

     -Mi Ra, ugye nem probléma, ha nem kísérem haza??

     -Ugyan, semmi gond. Tudok magamra vigyázni. -mondtam kissé csalódottan.

Miután láttam eltűnni a két férfi sötét alakját, egyből nővérem keresésére indultam. Éreztem, hogy megsérült, ezért mihamarabb meg akartam találni…Nem telt el túl sok idő, mire egy barlangban ráleltem…A jobb oldalán hatalmas vágás éktelenkedett, csupa vér volt mindenhol…

     -Mi történt veled?? Kérdeztem aggódva.

     -Szerinted mégis mi?? Egyébként meg miért érdekel?? Nem tartozik rád. Vagy talán elfelejtetted, hogy mi már nem vagyunk testvérek???

     -Hogy mondhatsz nekem ilyet. Lehet, hogy te ki tudtál engem tagadni, de ez fordítva nem igaz. Én még mindig a testvéremként szeretlek.

     -Jajj, kérlek, hagyjuk inkább az érzelgősséget!! Menj inkább vissza a kis pártfogoltjaidhoz és tegyél úgy, mintha nem is ismernénk egymást.

     -Miért kéne azt tennem, amit mondasz, ha elvileg már nem vagy a nővérem??

     -Mondtam már, hogy tűnj el inn… -mondatát nem tudta befejezni, mert a nagy vérveszteségtől elájult.

     -Mi Rae! Mi Rae! Azonnal megyek és szerzek valami segítséget…Nem, nem hozhatok ide senkit…Az ösztöneimre kell hallgatnom…Kimentem az erdőbe és összeszedtem minden esetleg használható gyógynövényt…Szoknyám alsó részéből kötést készítettem a sebre, hogy elállítsam a vérzést…

            Egész este vele akartam maradni, de nem tehettem…Gyanús lett volna a szomszédoknak és a vak férfinak is, így hát hazamentem…

Másnap, mikor visszamentem az üreghez, Mi Rae már nem volt ott. De vajon hova tűnhetett? Hiszen olyan súlyos sebesüléssel még megmozdulni is alig lehet…

1. széria 3.évad 8.rész

Mi Rae hátrahagyva a vak férfit és engem elrohant, hogy minél távolabb kerüljön Han Gengtől. Egyenesen az erdő sűrűjébe vette az irányt, reménykedve abban, hogy így lerázhatja üldözőjét, ám az nem tágított.

     -Han: Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, megszabadulhatsz tőlem!!

     -MR: Azt majd meglátjuk…- s ezzel még gyorsabb tempóra váltott.

     -Han: Úgysem futhatsz örökké!! Egyszer elkaplak, majd meglátod!

Az hajsza órákon keresztül tartott, míg el nem értek a farengeteg belsejébe. Ott, hol még talán csak néhány madár járt, mindketten megpihentek egy szempillantásra, majd egyből egymásnak estek, először csak verbálisan.

     -MR: Jobban bírtad, mint azt kezdetben gondoltam.

     -Han: Nem véletlenül lettem gumihovadásznak kiképezve. Jól tartom magam a hosszú kergetőzések során is.- mondta kissé hencegő hangon Han Geng, miközben lassan közeledett a vad felé.

     -MR: Ha nem azok lennénk, akik, még szerethetnénk is egymást…Bár nem igazán vagyok oda a külföldi férfiakért…

     -Han: Most komolyan a szerelmi életedről és ízlésedről akarunk beszélgetni, vagy végre megpróbálunk dűlőre jutni???-türelmetlenkedett a vadász.

     -MR: Hisz ráérünk, nem? Előttünk áll még körülbelül 700-800 év…

     -Han: Lehet, hogy te ráérnél, de én nem. Jobb dolgom is van, mint egy rókát kergetni évszázadokon keresztül…

     -MR: Hát legyen. Fejezzük be ezt itt és most.

Han Gengnek más sem kellett, máris előkapta íját és nyilait, s célba vette vele az állatot. De a nő sem volt rest…Egyetlen hatalmas ugrással a férfi előtt termett…

            Eközben Szöulban szintén zajlottak az események a tervek szerint. Leeteuk összekötötte életét a Noran frakció vezetőjének lányával Kim Na Raevel. A fiú első találkozásuk alkalmával fülig beleszeretett a szép és egyben okos leányba. Mikor a nagyurak meghallották, hogy Leeteuknek van egy lánytestvére is, egyből egymásnak adták a kilincset Yesungék házánál…Egy nap 7-8 kérő is érkezett, akik mind Yu Min kezét szerették volna megszerezni…természetesen ezen keresztül pedig magasabbra kapaszkodni a ranglétrán.

Sungmin fiai is megnősültek. Az idősebbik gyermek, Ryewook Jang hadügyminiszter kisebbik lányát, Eun Jaet fogadta hitveséül. Kis családjuk gyorsan gyarapodott is…Két lányuk született, akik ikrek, valamint egy fiuk is, aki tovább viheti a vállalkozást apjának halála esetén. Öccse, Kyumin a pénzügyminiszter gyermekével, Bang Dong Mivel kötötte össze életét. Nekik még csak egy lányuk van, de talán már úton van a kis trónörökös is…

            Visszatérve a csata helyszínére, a két titán még mindig egymással próbált elbánni. Túlságosan ki voltak azonban egyenlítve ez erőviszonyok. Mivel a gumiho félig szellem csak, másik fele halandó, így neki csak 500 szervre volt szüksége álmai beteljesüléséhez. Ebből már megvolt neki 450. De üldözőjét sem kellett félteni…Az évek során ő is tovább fejlesztette magát, így hasonló szintre tudott kerülni áldozatával. A róka egy óvatlan pillanatában Han Geng sikeresen megsebesítette a vadat, aki súlyos vágással az oldalán hagyta el a helyszínt.

            A férfi elindult vissza a házhoz, de útközben nem várt ismerősbe botlott, egy még nagyobb meglepetés társaságában…