Míg Mi Rae a fogadóban dolgozott, addig én a ház körül
munkálkodtam. Igyekeztem kicsit otthonosabbá varázsolni a helyet. Csak egy
szobánk volt meg egy kicsi konyhahelyiség, de ez bőven elég kettőnknek. Miután
végeztem a lak kicsinosításával, elindultam a tisztásra, ahol tegnap délelőtt a
férfit találtam…De sehol se volt…Így hát elmentem a fogadóba, hogy ha tudok,
segítsek a nővéremnek.
-Mi
Rae! Mi Rae! Itt vagyok.
-Te
meg mit keresel itt? Nem otthon kéne lenned?
-Ott
már végeztem, ezért gondoltam jövök és segítek neked.
Pár órányi soju és különböző ételek felszolgálása után egy
ismerős hangra lettem figyelmes. A hátam mögül jött, mikor megfordultam,
láttam, hogy a vak férfi érkezett meg.
-Üdvözlöm,
Uram! Mit hozhatok Önnek?- csapott le az új vendégre Mi Rae.
-A
barátaim már várnak, hozzájuk jöttem. Azzal el is indult az egyik asztalhoz,
ahol 2 kereskedő ült.
-Hozhatok
még valamit az Uraknak?-kérdeztem a 2 kufárt.
-Mi
Ra??-szólított meg az idegen.
-I-Igen?
Én vagyok.-alig tudtam megszólalni.
-Mit
keres maga itt? Talán követett engem??
-Nem,
erről szó sincs. Én itt dolgozok a nővéremmel együtt.
-Az
előző nő a testvére volt, igaz??
-Igen,
de honnan tudta??
-Nagyon
hasonló a hangjuk.
-Értem.
Hozhatok esetleg valamit?
-Egy
üveg sojut és mellé valami kísérőt, ha lehet.
-Azonnal
felszolgálom.
A raktárhoz érve Mi Rae rögtön le is támadott…
-Ki
az a férfi és honnan ismered?
-Tegnap
találkoztam vele de a nevét még nem tudom.
-Nem
gondolod, hogy jobban kéne vele vigyáznod? Ki tudja, lehet, hogy egy
gumihovadász.
-Ugyan
már, hova gondolsz?! Hiszen nem is lát.
-És??
Az még nem jelenti azt, hogy biztonságban vagyunk.
Eközben a 3 férfi az asztaluknál ülve beszélgetett…
-K1:
Hallottátok, hogy a kb. 250 éve eltűnt vadászt újra látták a környéken?
-K2:
Milyen vadászt?
-K1:
A rókavadászt. Egy végzetes baleset után azt hitték, hogy meghalt. De egyes
pletykák szerint mégsem végzett vele a gumiho és most életben van.
-K2:
Ez igaz lenne?
-Ne
beszéljetek badarságokat. -förmedt rájuk a vak férfi. Aki egyszer meghalt, az
nem tér vissza élőként.
-K1:
Mégis miből gondolod ezt??
-Onnan,
hogy én is ott voltam azon a bizonyos napon.
-K2:
Mi?? Te?? Ott?? De az lehetetlen. Akkor legalább 250 évesn…
-Igen,
268 éves vagyok és személyesen is ismertem Han Genget.
-K1:
Ez meg hogy lehetséges?
-Sokáig
éltem Kínában. Ott ismerkedtem meg vele és mesterségével. De ne aggódjatok,
nekem nincs semmi különleges képességem…Legalábbis nem tudok róla…
Csak ezt ne hallotta volna a
nővérem…Miért kell neki is kapcsolatban állnia az ellenségeinkkel?? És mit
jelent az, hogy Han Genget látni vélték?? Talán veszélyben van az életünk,
mikor épp csak elkezdődött?? Nem akarom így végezni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése