Hónapokig semmit sem hallottam a nővéremről…Vártam, hogy talán
majd felkeres, vagy legalább egy levelet ír…De semmi…Egyedül az nyugtatott,
hogy már nem vagyok egyedül. Minden kellő szeretetet megkaptam attól az egy
férfitól, aki a kezdetektől bízott bennem és védelmezett. Másra nem is volt
szükségem, csak rá. Segítségével hamar megszereztem majdnem az összes szervet
ahhoz, hogy ember lehessek…Már csak egyetlen egy hiányzott…
Félre ne értsétek, nem öltem meg senkit…Csak a már halott
emberek részeit fogyasztottam el…Nem túl gusztusos, de legalább nem lettem
hidegvérű gyilkos…
Mikor már úgy tűnt, hogy minden rendben van, Han Geng is
elkezdett párt keresni magának. Csak kezdetben nem jó helyen próbálkozott…Nem
tudva arról, hogy a lány már férjezett, beleszeretett egy magas rangú hölgybe…
Minden egy váratlan találkozással
kezdődött… A vadász épp egy hó szellemet üldözött egy téli estén. Egészen
Szöulig követte a nőt, aki egy hatalmas rezidenciánál tűnt el. Han Geng még oda
is követte…Láttam, amint a lény belép egy szobába, ahol még pislákolt egy kis
fény…Ő is berontott, de a szellem helyett egy fiatal hölgyet talált ott
riadtan.
-E-E-Elnézést!!-
fordított hátat zavarában Han Geng.
-K-Ki
maga és mit keres a szobámban??
-Han:
Egy yuki-onnát üldöztem épp, mikor az bejött az Ön szobájába.
-Egy
mit?? Egy hószellemet??
-Han:
Igen, azt. De honnan tudja Ön, hogy mi az?
-Mondjuk
úgy, hogy már hallottam róla. –kezdett feloldódni a lány.- A nevem Kim Na Rae.
És az Öné?
-Ohh,
én Han Geng vagyok.- hajolt meg tisztelettudóan a férfi.
-NR:
Han Geng?? Yeoncheonból?
-Han:
Igen. Talán ismerjük egymást?
-NR:
Még nem találkoztunk, de hallottam már magáról.
Ez a váratlan találkozás nem sokkal Na Rae esküvője előtt volt,
így a lány kicsit elbizonytalanodott abban, hogy valóba Leeteuk felesége akar-e
lenni…De nem volt választása, hiszen szülei döntésével nem szállhatott
szembe…Még találkoztak párszor, melyek egyikén a helyzet kicsit komolyabbra is
fordult…
Na Rae épp a piactéren sétálgatott egyik szolgálója kíséretében,
mikor megjelent Han Geng és egy sikátorba húzta félre a lányt, mert tolvajok
támadtak a nézelődőkre.
-NR:
Mit akar től…
-Han:Pszt!-s
tenyerét a nő szája elé tette- fegyveres banditák vannak a piacon-súgta Na Rae
fülébe. A lány, érezve a férfi meleg leheletét nyakán, egyből teljesen
elpirult.
-Han:
Mi történt? –hajolt még közelebb.
-NR:
S-S-Semmi.-fordította félre fejét zavarában.
-Han:
Akkor miért olyan vörös, akár a rózsa?? – kérdezte huncut vigyorral a vadász.
-NR:
Tényleg sem…
Han Geng nem várta meg a mondat végét; végigsimította a lány
selymes arcát, majd állánál megállva feljebb emelte fejét…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése