2012. november 3., szombat

1. széria 4.évad 10.rész

„Hol vagyok? Ez nem az én szobám.”-gondolkoztam egy jól eső nyújtózkodás után.
     -Csakhogy felébredtél? Jót aludtál az ágyamban??-kérdezte tőlem egy kezdetben homályos arc.
     -Ühüm…-nyöszörögtem a szemeimet dörzsölgetve…Mikor minden kitisztult, hirtelen a fejemre húztam a takarót…
     -Miért pont ő?? Ezt nem hiszem el…-motyogtam hangosan.
     -Volnál szíves kimászni végre??
     -Igen.-s egyből kiugrottam az ágyból- Azt hiszem, lemegyek a többiekhez… El is indultam, már épp a kilincsen volt a kezem, mikor Siwon hátulról, a vállamnál megölelt…
     -Őőő…Ezt meg mire véljem??
     -Nem tudnál csak egyetlen percig csöndben maradni?? Ahogy ezt kimondta, teljesen végig szaladt a hátamon a hideg…
     -Mi Ho, merre vagy??-kiabálta nevemet Gaby- Mennünk kéne megvenni az alapanyagokat a karácsonyi vacsorához.
     -Máris megyek…-gyorsan kimásztam Siwon szorításából és átmentem a szobámba, átöltöztem és már mentünk is a bevásárló körútra.
     -Miért ilyen vörös a fejed?-kérdezte Gaby.
     -Nem tudom, biztos a hideg miatt.-igyekeztem terelni a témát.
     -Mostanában nagyon furán viselkedsz.-jegyezte meg Min Ha.
     -Tényleg, én nem vettem észre semmi változást.-védett meg Mi Jun.
     -Nézzétek csak, milyen szép kis fa. Jól mutatna a kandalló mellett, nem??-kérdeztem a többieket.
Még órákon keresztül barangoltunk, minden boltba bementünk, hogy a legjobb termékeket megtaláljuk. Eközben a fiúk elmentek tűzifáért meg fenyőért…
Mikor visszaértünk, olyan 2 óra körül, a fa már a helyén állt, csak a dekorációra várva.
      -Segíthetünk behozni a cuccokat?-kérdezte Micky és Jae Hwan.
      -Persze.-vágta rá Mi Jun és Min Ha szinte teljesen egyszerre.
      -Menjetek csak előre, én pedig megyek és felhívok valakit. Mindjárt én is ott leszek.
Felmentem a szobánkba, és felhívtam anyánkat. A szokásos kérdések után komolyabb témákra váltottunk…
      -Jae Hwa itt van velünk a hegyekben.
      -Mi??? Hogy került oda???
      -Nem tudom. Valahogy biztos átjutott a határon. Eddig csak kétszer találkoztam vele…
      -És?? Minden rendben??
      -Igen, eddig mindig sikerült eltüntetni a helyszínről…Bár ebben nagy segítséget jelentett egy titokzatos maszkos férfi…
      -Maszkos férfi?? Tudsz már róla valamit?
      -Sajnos semmit…De volt egy fura alkalom…Mi Jun megismerkedett egy sráccal…
      -Hogy mi?? Én erről miért nem tudok még??
      -Nem lehetne ezt későbbre hagyni? Van fontosabb dolgunk is…Szóval, mikor először találkoztam vele, a kézfogásnál egy nagyon ismerős érzés járt át…Mintha már ismerném korábbról…
      -Mi a neve?
      -Jae Hwan. Rendes fiúnak tűnik, nem erőszakoskodik.
      -Hmm…Csak nekem hasonlít nagyon a két név??
      -Ez nekem is feltűnt, de annyira különbözik a személyiségük…Ha csak nem tudja megkettőzni, akkor nem tartom valószínűnek, hogy ugyanarról a két emberről beszélünk.
      -Értem. Azért inkább legyetek óvatosak. Ha valami van, azonnal jelezzetek, küldök segítséget, ha tudok.
      -Köszi, Anya. Szeretünk és boldog karácsonyt!
A beszélgetés után egyből lementem a konyhába, ahol a lányok már nagyban tüsténkedtek a vacsora körül. Én is csatlakoztam hozzájuk, a fiúk pedig elkezdték díszíteni a fát…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése