2012. november 14., szerda

1. széria 5.évad 9.rész

Nem látok semmit…Csak szagokat érzek…Hirtelen egy ismerős hang szólal meg előttem kissé zihálva…
         -A-Azonnal engedjétek el!!! Őt és a többi foglyot is!
         -Siwon, hogy találtál meg??
         -Nem egyedül, mindenki itt van. Mennyire tudsz magadtól mozogni, ha arra kerül a sor?
         -Megold…-a nő bekötötte számat.
         -De édes, a galambocskák ismét együtt…Hányingerem van tőletek.
         -Mi Rae, elég, engedd el és intézzük ezt el ketten.
         -Oho, fiacskám, képes lennél megütni egy nőt??
         -Ha legalább megközelítenéd a ”nő” kategóriát…
         -Mire vársz még? Miért nem szabadítottad még ki??-jelent meg Mi Jun.
         -Nahát, a nővérke is előkerült…Te is be szeretnél talán szállni??
Mi Jun szavak helyett cselekedetével válaszolt…Egyből megtámadta nagynénjét…Ezalatt Siwon gyorsan eloldozott engem…
         -Fel tudsz állni?
         -Mindjárt, csak egy perc kell, és jól leszek…
         -Rendben. Utána menj innen ki, ezt majd mi elintézzük a nővére…
         -Nem…-vágtam közbe- vele kell maradnom, együtt kell őt leküzdenünk.
         -Menj ki, kérlek! Itt nincs erőd. Kicsaljuk és ott azt kezdesz vele, amit akarsz…
         -Oké, de tényleg gyertek ki… Az épület körül mindenhol sebesült emberek és lények feküdtek. Micky épp Min Hat segítette fel…Szinte még ki se léptem az épületből, de Gaby máris a nyakamon csüngött…
         -Jól vagy?? Nem bántottak??
         -Egy forró fürdő és egy nagy alvás után újra a régi leszek.-mosolyogtam rájuk.
         -De hol hagytad Siwont és Mi Junt? -kérdezte Min Ha.
         -Azt mondták, hogy kicsalják olyan területre, ahol már én is át tudok alakulni, és szembe szállhatok vele.
         -Vagy olyan állapotban, hogy harcolj? –érdeklődött Yoochun.
         -Igen, nem hagyhatom magára a nővéremet…
Pár perc múlva Mi Rae már kint volt a kerítésen kívül, ahol végre nem hatott rám semmi…csak a telihold… Rögtön átalakultam s már indultam is nagynénénk felé…Ő folyamatosan hátrált, hiszen tudta, hogy ilyenkor egy gumiho kontrollálhatatlan…Nem is tévedett, csak azért nem öltem meg, mert Mi Jun közénk állt…
          -Várj! Ezt nem szabad. Ne legyél olyan vadállat, mint amilyennek állított…Bizonyítsd be, hogy te jobb vagy ennél…Nehezemre esett ugyan, de megtettem.
          -Remélem, örülsz. De ne hidd, hogy ennyivel megúszod. Elintézem, hogy életed végéig börtönben csücsülj az összes talpnyalóddal együtt…
            Hazaérve vettem egy fürdőt, majd kiültem egy kicsit az erkélyre, hogy megemésszem a történteket. Ekkor egy nem várt vendég érkezett hozzám a semmiből…A legtöbb ember megijedne az idegen maszkos alakoktól, de tőle nem féltem… Egyre közelebb kényszerített a korláthoz… Mikor már végképp nem tudtam mozdulni, levette maszkját, bal karjával átkarolta a derekam, jobb kezével pedig végigsimította arcomat. Egész testemet kirázta a hideg az érintésétől…Már csak centik választották el tőlem…Felemelte az arcomat államnál fogva és egy gyengéd puszit adott számra. Ezt többször is megismételte, míg én meg nem adtam magam végleg…Nem volt visszaút, szinte alig kaptam levegőt a heves csókolózástól…
          -Várj…-löktem arrébb magamtól- biztos ezt akarod?
          -El sem hiszed, mióta várok már erre…-ismét szorosan magához ölelt és újra csókolózni kezdtünk…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése